Parazitákat dobni


Szürke légykapótirannusz fészekalja a barnafejű gulyajáró egy parazitákat dobni tojásával A fészekparazita életmódot követő fajok számára rendkívül fontos, hogy a gazdamadár ne vegye észre, hogy fészkébe idegen tojás került, illetve ha netán észre is veszi, ne tudja megkülönböztetni az parazitákat dobni tojást a sajátjaitól.

Brian élete - Mi a neved zsidó?

Ennek érdekében az egyes fészekparazita fajoknak többnyire viszonylag kevés gazdafaja van, és az általuk rakott tojások méretben és mintázatban is hasonlóak a gazdamadár jellemző tojásformájához.

További sajátossága a fészekparazita fajoknak, hogy többségük fiókája gyorsabban és nagyobb méretűre nő, mint a gazdamadár fiókái nem ritkán már a kikeléssel is megelőzi a fészek többi lakójátezzel arra késztetve a szülőállatokat, hogy neki adják a legtöbb táplálékot, hiszen a fészekaljból ő látszik a legéletképesebb egyednek.

parazitákat dobni

Emiatt a gazdamadár fiókái lassabban, nehezebben fejlődnek, és elég gyakori, hogy a gyorsabb növekedésű fészekparazita fióka ki is lökdösi őket a fészekből, hogy több helye legyen a fészekben, illetve ne legyenek vetélytársai.

Ha már a fészekparazita fióka kikelt, akkor a szülőmadarak rendszerint nem ismerik fel, hogy teljesen más kinézetű fiókát táplálnak, mint saját utódaik, hanem szívósan hordják a táplálékot a parazita fiókának, amely közvetlenül a kirepülés előtt, egyes esetekben akár már többször akkora is lehet, mint nevelőszülei például ökörszem által nevelt kakukkfióka esetében.

parazitákat dobni

Ebből az egyedfejlődési stratégiából fakad, hogy a fészekparazita madárfajok zöme egy parazitált fészekbe csak egy tojást rak, hiszen máskülönben az egyazon fészekben együtt nevelkedő parazita fiókáknak egymással kellene rivalizálniuk a táplálékért, és egymás túlélési esélyeit csökkentenék. Típusai[ szerkesztés ] A kerceréce tojói gyakran rakják le tojásaik egy részét más tojók fészkébe.

parazitákat dobni

A valódi vagy obligát parazitákat dobni mellett — ez azokra parazitákat dobni madárfajokra jellemző, amelyek sosem raknak fészket és minden esetben idegen madarakkal keltetik ki, illetve neveltetik fel az utódaikat — létezik fakultatív fészekparazitizmus is.

Ez esetben a parazita faj egyedei saját maguk is foglalkoznak utódneveléssel, de ha éppen alkalom kínálkozik arra, hogy egy-két tojásukat idegen fészekbe csempésszék, és ezáltal a költés és az utódnevelés fáradalmait másokra hárítsák, akkor készséggel élnek a lehetőséggel. Ez utóbbi szaporodási stratégia azt az előnyt is magában hordozza, hogy az egyed által nevelt fészekalj netán bekövetkező pusztulása esetén is marad némi esély néhány saját genetikai általános paraziták az emberi székletben fióka felnevelkedésére.

A májunk segélykiáltásai! Parazita a testben - Egészség Femina A galandféreg testben való jelenlétének jelei A kiszáradás egyik jele lehet az aluszékonyság!

Cserregő nádiposzáta kakukkfiókát etet A fészekparazitizmus legjellemzőbb képviselői a kakukkfélékamelyek közül Magyarországon is gyakori faj a kakukk ; [2] utóbbinak jellemző gazdamadarai egyes bokorlakó helmint széklet vagy nádi énekesmadarak, mint például a vörösbegynádirigó vagy éppen az ökörszem.

Általában költésparaziták a vidafélék és a csirögefélékilletve a mézkalauzfélék jó néhány faja is, a fakultatív költésparazitizmusra pedig a récefélék közt találni jellegzetes példákat.

A maszk már egy éve része a mindennapjainknak, de még most is derülhetnek ki újdonságok vele kapcsolatban. Nemrég egy eléggé furcsa elmélet kezdett terjedni Németországban, ami aztán Magyarországra is megérkezett, és azt találgatják, vajon paraziták élnek a maszkok belsejében? Az érdekes felvetés onnan indult, hogy többen közelebbről, esetleg nagyítás segítségével apró fekete szálakat vettek észre az orvosi steril maszkokon, amik meleg vízzel érintkezve mozogni kezdtek. Ezeket többen is férgeknek vagy parazitának hitték, de a felesleges pánikkeltést megelőzve a tudósok gyors magyarázatot adtak a jelenségre.

Ismert a költésparazitizmushoz hasonló életmód a rovarok körében például a darázsméheknél vagy a hangyaboglárkáknál és egyes halfajok között is, mint például a dominóharcsa Synodontis multipunctatus esetében.