Férgek puhatestűek, Puhatestűek törzse

Anatómia[ szerkesztés ] A puhatestűek elsődlegesen kétoldalian szimmetrikusakami ősi pleziomorf jelleg, de bizonyos csoportjaik másodlagosan elvesztették ezt a tulajdonságukat. Testük szeldeletlen, habár a Monoplacophora és Polyplacophora csoportokon megfigyelhetők a szeldeltség jeleinek vélhető jegyek. Több olyan tulajdonság is van azonban, ami egy-egy kivételt leszámítva, általánosságban jól jellemzi a puhatestűeket.

Megosztás Facebook-on A puhatestűek törzse az ősi laposférgekből fejlődött ki, párhuzamosan a gyűrűsférgekkel, testükben nem alakult ki szelvényezettség. A gyűrűsférgeknél fejlettebbek, hiszen emésztőmirigyeik vannak, külön légzőszervvel rendelkeznek, van szívük és érzékszerveik is egész fejlettek.

Testtájaik is vannak: fej, láb, köpeny és zsigerzacskó.

Legfrissebb tételek

Ez először feltehetőleg az erős hullámverés ellen védett, e mellett hatékony volt a ragadozókkal szembeni védelemben.

A csigák háza apálykor a kiszáradás ellen is védelmet nyújtott, így a szárazföldön is kezdtek elterjedni.

A háznak azonban hátrányai is vannak: nehézkes a vele férgek puhatestűek mozgás. A gyors mozgású fejlábúakban elcsökevényesedett. A puhatestűeknek három osztálya van: kagylók, csigák, fejlábúak.

A puhatestűek rendszerezése

Kagylók osztálya: Kivétel nélkül vízben élnek. Köpenyük két teknőből álló héjat választ el, ezen belül helyezkedik el a kagyló teste. Fejük elcsökevényesedett, csak a szájnyílásuk és a körülötte lévő érzékelő sejtek maradtak meg. Lábuk izmos, a héjból kidugható, lassú helyváltoztató mozgásrajteszi képessé az állatot. Zsigerzacskójuk tartalmazza belső szerveiket.

Puhatestűek törzse

A víz átszűrésével táplálkoznak, szerves törmelékeket, kisebb élőlényeket kiszűrik és megemésztik. Csigák osztálya: A kagylóknál fejlettebbek.

Puhatestűek törzse 5 perc olvasás Az ősi laposférgekből származnak.

Vázuk egy darabból áll, legtöbbször felcsavarodott, szintén a köpeny választja ki. Egyes fajoknál elcsökevényesedett és teljesen eltűnt.

Hasoldalukon található lábuk, melynek segítségével az általuk kiválasztott nyálkarétegen haladnak féregszerű mozgással. A nyálkaréteg egész testüket bevonja, véd a kiszáradás ellen.

Octopus Intelligence Experiment Takes an Unexpected Turn

Testük első vége a fej, ezen található a szájnyílás és a tapogatók. Reszelőnyelvükkel könnyen felaprítják a növényi táplálékot.

Meztelen csigák

Vannak köztük ragadozók és dögevők is. Vízben és szárazföldön is élnek. Fejlábúak osztálya: A puhatestűek legfejlettebb osztálya, kivétel nélkül csak tengerben élnek. Lábaik a szájnyílás körül helyezkednek el, az a test feji végével együtt az úgynevezett fejlábat alkotja. Többségüknek nincs külső meszes váza, sok esetben a faj testében a bőr alatt lehet megtalálni annak maradványát.

A legtöbb fajnál tapadókorongok is előfordulnak. Mindegyik faj ragadozó, halakkal, rákokkal, csigákkal, kagylókkal táplálkoznak. Idegrendszerük fejlett, erre kép és színlátásra is alkalmas férgek puhatestűek is következtethetünk.